2017. december 17., vasárnap

Nem félünk a farkastól, 1984 (4. rész)

Hosszú idő elteltével foglalkozik a blog újra Edward Albee drámájának 1984-es előadásával. 

Már az 1967-es magyarországi bemutatón is Gábor Miklós játszotta George szerepét. Annak az előadásnak a sajtóvisszhangjaiból a legfontosabbakat megmutattam a blogban, sok képpel illusztrálva, itt vissza lehet őket olvasni:

1. rész: a próbákról 

2. rész: Sándor Iván kritikája a Film Színház Muzsikában

3. rész: MGP kritikája a Népszabadságban


Az 1984-es előadásról pedig a következő posztok szóltak eddig:

1. rész: Előzmények, stáblista

2. rész: Beszélgetés Gábor Miklóssal a régi előadás emlékeiről és az új produkció előkészületeiről

3. rész: Almási Miklós kritikája a Népszabadságban

Ma a Film Színház Muzsika kritikáját olvashatjuk el, megjelent az 1984. október 5-i számban Róna Katalin tollából.










2017. december 5., kedd

Rómeó, 1954 (3. rész)

Folytassuk a Rómeó-alakítás körbejárását. Az előző részeket itt találjuk:

1. rész

2. rész

Gábor Miklós maga élete egyik legkedvesebb szerepének tartotta Rómeóját.Ezt bizonyítja egy Gobbi Hildának szóló dedikáció is:


Ez volt az én legkedvesebb szerepem, Hilda! Szeretném, ha Te, aki láttad, emlékeznél rá.  ......... minket úgyis elfelejtenek. Csókol Miklós



Egy szót nem tudok elolvasni ha valaki igen, segítsen! A kérdéses helyet kipontoztam; valami olyan szó lehet, hogy "különben", vagy "amúgy", de nem vagyok képes beazonosítani, vagy kitalálni... Azért a lényeg így is érzékelhető :)



Az első előadások egyikének szünetében Halmi Sári, a Színház és Mozi képes hetilap munkatársa felkereste az öltözőben és a következő képes riportot készítette vele. Benne nagyon szépen szól Júliájáról, Tolnay Kláriról.
Megjelent az 1954. október 22-i számban:




Legközelebb Gábor Miklós Tollal című könyvének Rómeó-fejezetéből fogok idézni.

2017. november 19., vasárnap

Rómeó, 1954 (2. rész)

Az Irodalmi Újságba (az ÉS elődébe) Mátrai-Betegh Béla írt kritikát Gábor Miklós Rómeójáról. Neki, az előzőleg mutatott Demeter Imre-cikkel ellentétben nagy elismerése mellett azért vannak fenntartásai. Tulajdonképpen nagyon érdekes olvasni, hogy a kor ideológiájának levegője hogyan tör be még még egy klasszikus színészi alakítás értékelésébe is. Mátrai-Betegh szerint a párbajig még rendben van, hogy Gábor Miklós Rómeója az ifjúságot, a kamaszságot helyezi előtérbe, de a párbajtól kezdve jobban kellett volna érzékeltetnie, hogy a kor társadalmi viszonyai mekkora súlyt raknak a fiatalember vállaira, s így  hiányzik alakításából a társadalmi hangsúly...

A kritikus mond azért értékes dolgokat is, amelyek segítenek elképzelni az előadást és benne Gábor Miklóst így mindenképpen érdemes megismerni :)

Előtte mutatok egy gyönyörűséges fényképet, forrása a Magyar Szemle képgalériája: 



Most pedig olvassuk Mátrai-Betegh Béla "osztályharcos" kritikáját az Irodalmi Újság 1954. október 9-i számából, a Színházi Adattár jóvoltából:

2017. november 14., kedd

Rómeó, 1954 (1. rész)

Gábor Miklós 1954 őszétől lett a Madách Színház tagja. Majdnem egy évtizedet a Nemzeti Színházban játszott, ahova közvetlenül a háború befejeződése után szerződtették. Az a korszaka külön elemzés tárgya lehet, párttitkári "szerepével" együtt. Ezzel a későbbi évtizedekben ő maga is sokat birkózott... Mindenesetre 1954-ben gyökeresen változtatott életén: lemondott a párttitkárságról és a Nemzetiből átszerződött a Madách Színházba. Ott egy egészen páratlan korszaka vette kezdetét, mely ugyancsak fontos fejezet a színház, sőt az egész 20. századi magyar színháztörténet életében.

Új színházában Rómeóként lépett először színpadra. Ez még nem saját bemutatója volt: Pártos Géza rendezését előző év májusa óta játszotta a színház, a címszerepekben Ladányi Ferenccel és Darvas Ivánnal, illetve Tolnay Klárival és Váradi Hédivel. Gábor Miklós, mint a színház új tagja ebben az előadásban mutatkozott be. A korabeli színházi hetilap, a Színház és Mozi őszi számaiban közölt színházműsorokat böngészve ez a bemutatkozás, az ő saját külön premierje minden bizonnyal 1954. szeptember 18-án, pénteken este történhetett Tolnay Klári partnereként.

A népszerű képes hetilap aznap megjelenő, 38. számának címlapján is ők szerepeltek:



Ahhoz képest, hogy az előadásról, a rendezésről már írt a sajtó 1953-ban, Gábor Miklós "beállása" is keltett sajtófigyelmet. A Színház és Mozi október 1-jén megjelent 40. számában Demeter Imre szép, egyes jelenetek megoldásait is rögzítő beszámolóját olvashatták a korabeli érdeklődők. Nekünk is érdemes tüzetesen elolvasni!



2017. november 4., szombat

Nem félünk a farkastól, 1967 (4. rész)

Előkerült egy megírt, ám nem közzétett posztom a Blogger bugyraiból :) Ez még a Nem félünk a farkastól 1967-es előadásáról szól. Azóta a blog foglalkozott az 1984-es, Nemzeti Színház-beli előadással is, amit még folytatni fogok, de most ugorjunk vissza kicsit az időben, ne hagyjuk veszni ezt a posztot :)

A Népszava kritikája következik. Rajk András írása a lap 1967. december 29-i számában jelent meg. Kritikájának mintegy háromnegyed részében az íróval és a darabbal foglalkozik ez annyiban érthető, hogy ez az előadás volt a dráma magyarországi bemutatója. De szerintem ez az arány akkor is túlzott... A színikritikusok egyébként is hajlamosak arra, hogy írásaikban nem kapott/kap (szerintem) elég terjedelmet az előadás és a színészi alakítások értékelése...

Én most Rajk András írásából csak az érdemi részt másolom ide, és még mutatok két fényképet a Magyar Színházi Adattár gyűjteményéből.





2017. október 16., hétfő

A "magyar Clark Gable"

Fogom folytatni a családfát, sőt, még adós vagyok néhány kritikával a Nem félünk a farkastól 1984-es előadásáról is.

De most, kihasználva egy új lehetőséget, jó minőségben tudom megmutatni a Gábor Miklósról szóló legelső igazi sajtó-anyagot. Megjelent a Film Színház Irodalom című képes hetilap 1941. évi 14. számában, április 4-én. Mintegy két héttel korábban, március 19-én mutatták be a mozik Radványi Géza EURÓPA NEM VÁLASZOL című filmjét, az írás ennek kapcsán született és benne két szereplőre tér ki: Titkos Ilonára és az élete első filmszerepét játszó Gábor Miklósra.

A filmről már volt szó a blogban ITT (az a kis hír szerintem éppen e képes cikk alapján íródott). Ez a cikk sem igazi kritika, inkább egy népszerűsítő, kicsit sztárolós, de jó ízlésű sajtó-anyag. Gábor Miklósról korábban csak a színiakadémiai vizsgaelőadások kapcsán írtak le néhány jelzőt és közöltek pár képet. Ezeket ITT megnézhetjük. Benne kép is van a Heidelbergi diákélet öreg tanáráról, amit ebben a kis riportban Gábor Miklós meg is említ.

Jöjjön akkor az első igazi megjelenés. Benne meg is szólaltatják, érdekeseket mond pályakezdéséről - azt gondolom, hogy nagy valószínűséggel tényleg hitelesen idézhették a szavait.

Bár a történelem már kezdte előrevetíteni árnyékát, de ekkor arra még biztos nem gondolt, hogy nem is olyan sokára a fronton találja magát...

A jobb olvashatóság kedvéért az egyoldalas cikket szétvágtam. Kezdjük a lap alján elhelyezett kis portréval, kinagyítva :) A "kis színész" kitétel a címben még nyilván az ismeretlenségére utal, nem bántó éllel írták, inkább csak hatáselemként (szerintem):





2017. szeptember 25., hétfő

Jegyzetek Gábor Miklós családfájához 3.

Legutóbb édesapja szüleivel foglalkoztunk a blogban. Adataik között vannak még fehér foltok és minden bizonnyal így lesz ez ma is, amikor Gábor Miklós édesanyjának szüleit próbálom szemügyre venni, bár az ő oldalukról több irat maradt meg, amelyeket Gábor Júlia jóvoltából ismerhetek és amelyek alapján aztán tovább tudtam nyomozni anyakönyvekben és régi újságokban. Ezekből szerencsére több új adat is előjött, amelyek árnyalják, pontosítják a képet. Az apai ág a nehezebb ügy, ott máris egy olyan akadályra bukkantam, amin nem biztos, hogy át tudok vergődni. Persze egy családfakutatásban a felső határ amúgy is a csillagos ég...

Tehát az anyai ág:

Gábor Miklós édesanyja Gábor Béláné Czukelter Ilona. Az ő eddig fellelt alapvető adatait a sorozat első részének végén, ITT rögzítettem.

Gábor Miklós rajza édesanyjáról (Pannon Tükör 2003.3.)

Ma az ő szülei következnek.




CZUKELTER GÁBOR



Gábor Miklós anyai nagyapja

Született 1871. január 16-án Zalaegerszegen

Szülei: Czukelter József és dozmati Horváth Mária

Házasságot kötött: 1895. szeptember 22. Zalaegerszeg

Felesége: Nagy Ilona

Bruck-Újfalun (ma Bruckneudorf, Ausztria magyarul Királyhida) élt a család, ott volt Czukelter Gábor vasúti tiszt.

Ott születtek gyermekei:

1896. június 23-án ifj. Czukelter Gábor (róla egyelőre csak annyit tudok, amennyit Gábor Miklós írt, hogy fiatalon halt meg)
 és
1898 március 6-án Czukelter Ilona Gábor Miklós édesanyja. Az ő születésének bejegyzését múltkor még nem tudtam megmutatni, azóta sikerült megtalálni. Érdemes megnézni!

Bruckújfalu születési anyakönyvéből

A család később a közeli Zurány nevű helységbe költözött (ma Zurndorf, Ausztria), ahol Czukelter Gábor vasúti állomásfőnök volt.

1909-ben felesége, Nagy Ilona súlyos betegség következtében elhunyt (lásd lejjebb, az ő adatainál).

1912. május 25-én Czukelter Gábor újra megnősült. Házasságkötésének helye Miklóshalma (ma Nickelsdorf, Ausztria), de érdekes módon a zurányi anyakönyvi hivatalban jegyezték be. (Még szerencse, különben nem valószínű hogy megtaláltam volna...) Felesége neve Bilicska Jolán, nevelőnő volt korábban.

A zurányi állami anyakönyv bejegyzése

Egy lányuknak találtam nyomát: Czukelter Mária 1913. február 19-én Zurányban született és 1972. december 16-án halt meg Budapesten.

Czukelter Gábor második házasságáról Gábor Miklós úgy emlékezett meg A színész árnyéka című könyvében, hogy a mostohaanya inkább csak megkeseríthette az akkor éppen bakfiskorba lépő édesanyja életét... ITT visszaolvashatjuk.

A család későbbi lakhelye valószínűleg Hegyeshalom, ugyanis ott volt Ilona és Gábor Béla esküvője 1918-ban.

Az az adat még hiányzik, hogy Czukelter Gábor mikor és hol hunyt el.



CZUKELTER GÁBORNÉ NAGY ILONA

Ő Gábor Miklós anyai nagyanyja bár a nagymama-kort nem érte meg...

Született 1877. december 24. Zalaegerszeg

Szülei: Nagy Sándor és Háry Flóra

Házasságot kötött: 1895. szeptember 22. Zalaegerszeg

Férje: Czukelter Gábor

Gyermekei:


Gábor (1896)
Ilona (1898)

Elhunyt 1909. október 2. Budapest (VIII. kerület, Üllői úti sebészeti klinika), méhrákban, műtét után, nem egészen 32 évesen:

Budapest, VIII. kerületi halálozási anyakönyv

 
Zala 1909. október 7.




Sajnos, fényképet egyikükről sem ismerek, pedig de jó lenne...

Legközelebb Czukelter Gábor családjáról, szüleiről és testvéreiről fogom megosztani mindazt, amit eddig sikerült kikutatni róluk.