2011. június 9., csütörtök

Alázatosan jelentem

Az elmúlt alkalommal Gábor Miklós három olyan filmjéről ejtettem szót, amelyek legjobb tudomásom szerint legalább három évtizede nem bukkantak fel sem mozik, sem televíziók műsorában. Címeiket nem árultam el, viszont mindegyikből tettem fel egy-egy képet, arra számítva, esetleg játékos kedvű és/vagy jó emlékezetű olvasók megfejtik, melyik három filmre gondoltam.
Legnagyobb sajnálatomra nem érkezett válasz legalábbis eddig a pillanatig és ebben a blogban, míg a Facebook Gábor Miklós oldalán azért zajlott egy kis csevegés. S ha már említem az ottani "Gábor Miklós emlékére" oldalt, akkor ez itt a reklám helye, érdemes ellátogatni oda is, érdemes "tetszik"-elve csatlakozni!

Akkor most felfedem az első film rejtélyét pontosabban már a címben fel is fedtem. De optimista vagyok, a második és harmadik film címét még meg lehet tippelni :)

Kezdjük akkor az ismerkedést az Alázatosan jelentem című, 1960-ban bemutatott filmmel. Bóka László regényéből rendezte Szemes Mihály, operatőr Szécsényi Ferenc, zenéjét szerezte Vincze Ottó. További szereplők: Uray Tivadar, Szirtes Ádám, Pálos György, Ruttkai Éva, Psota Irén.

Gábor Miklós, Almási Albert, Pálos György

Én magam is most ismerkedem a filmmel, sajnos, csak a sajtóvisszhangokon keresztül, mert még soha nem sikerült megnéznem és most sem találom, hogy valahol is hozzáférhető lenne. De legalább tudjunk róla, hogy van, mert szerintem fontos helyet foglal el Gábor Miklós filmjei között. Benne egy nagyon erős karaktert kellett megelevenítenie, valami teljesen mást, mint amit az akkori mozibajárók megszoktak tőle. Ő a film abszolút főszereplője, Benedek Zoltán, a Horthy-hadsereg őrnagya, akit beosztottai egymás között mint a szolgálati szabályzat eleven megtestesítőjét Mikádó-nak neveznek.


A Film Színház Muzsika 1960. 39. számában megjelent kritikát Lenkei Lajos írta. Meglátása szerint a forgatókönyv túl sok mindent próbált átemelni a regény cselekményéből, ugyanakkor hitelesen ábrázolja a kort és az akkori katonaélet embertelen drilljét.
Benedek polgári szemmel nézve tragikus hős olvassuk a filmkritikában. Rendíthetetlenül hisz abban a katona-eszményben, amely még a K. u. K. világban született meg, s amely már akkor is értelmetlen és célszerűtlen volt. [...] Egy elmúlt és pusztulásra ítélt világ pillérének repedezettségét és bomlását tükrözi tehát a film, azt, hogy az erőszakra épített uralom erőszakszervezete mennyire lehetetlenné válik önmagában is, mivel nem veheti komolyan és nem tarthatja be saját szabályait sem. [...]
Szemes Mihály rendezésére elsősorban a pompásan felépített főfigura jellemző. Együttműködése a kitűnő Gábor Miklóssal emlékezetesen markáns jellemet eredményezett. S e főfigura köré olyan más figurákat csoportosított igazán meggyőző jelenetekben, amelyek tág körképét adják egy különleges világnak, a horthysta kaszárnyák külső és a horthysta tisztek belső életének.

Szemes Mihály rendezővel

A kritikus nagyon dicséri az operatőri munkát, majd rátér a színészi alakításokra:

Ezúttal Gábor Miklós Benedek Zoltánját kell külön kiemelnünk. Nem csupán azért, mert főszerepe ezt amúgy is indokolná, hanem mert eddigi pályájától merőben eltérő figurában alkotott kiválót. Maszkjától és nagyszerűen jellemző mozgásától eltekintve is sokrétűen, gazdag művészi eszközökkel tárja fel ennek a rideg, önző, kegyetlen és érzéstelen, boldogtalan embernek jellemét. Pusztulása semmilyen emóciót nem kelt a nézőben még kárörömet sem , de nem azért, mintha nem lenne ellenszenves, hanem azért, mert Gábor nemcsak karakterét, hanem jelentéktelenségét is képes érzékeltetni.

Azt már én teszem hozzá, hogy a film kapcsán (is) érdemes kézbe venni Gábor Miklós Kicsi-világ-háború című könyvét. Az Alázatosan jelentem forgatásakor még szinte kéznyújtásnyi időben voltak saját katonai és háborús tapasztalatai, minden bizonnyal ezek is belejátszottak alakításába. Ami annak ellenére lett ilyen erős, hogy egy, a forgatás alatt készített riportban bevallotta, hogy nem szeret filmezni...

A következő évben, 1961-ben Gábor Miklós ismét együtt fog dolgozni Szemes Mihállyal. Második, és egyúttal utolsó közös filmjük az Alba Regia lesz, hamarosan erre is sort kerítek.

8 megjegyzés:

  1. Azt az előzőleg feltett képből is megállapítottam, (vagy emlékeztem is valamire ?) hogy nagyon negatív figurát alakított.

    VálaszTörlés
  2. A filmet nem láttam (sehol nem találom), a könyvet jól ismerem. Az utóbbiban Benedek egyáltalán nem negatív figura, inkább egy tragikus hős. Mindenképpen érdemes a könyvet elolvasni, a speciális atmoszféráját, Bóka itt szándékosan túlterjengős, aprólékos elbeszélésmódját lehetetlen filmre vinni...

    VálaszTörlés
  3. Igen, akkoriban, amikor ezt a bejegyzést összehoztam, el is határoztam, hogy elolvasom a regényt. Aztán valahogy elmaradt, mert mindig jöttek az újabb témák, újabb Gábor Miklós-szerepek. Úgyhogy köszönöm az ösztönzést, most már tényleg el fogom olvasni! Csak hát annyira nagy kár, hogy magához a filmhez nem lehet hozzájutni, ilyen ügyekben már nagyon sokat méltatlankodtam itt a blogban...

    VálaszTörlés
  4. Nekem megvan a film digitalis formaban. Ugyanis apam rendezte.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De örülök, hogy eljutott Önhöz ez a bejegyzés! Amióta megírtam ezt a posztot, nekem is sikerült szert tenni egy DVD-másolatra. Nem a legjobb minőség, de azért nézhető, és már ez nagy öröm. De ha az Öné jobb, esetleg beszélgethetünk róla, hogy hozzájuthassak valamilyen módon?

      Törlés
  5. Orulok, hogy sikerult megszereznie a DVD-t. Sajnos az enyem se tul jo minoseg, igy nem erdemes ehhez hozza jutni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Fő, hogy mindkettőnknek megvan. Újra is kellene néznem, már régen láttam :)

      Törlés
  6. Néhány pillanatfelvételt ollóztam ki és tettem fel a filmből, illetve pár sort is véleményeztem az alkotásról, itt: https://kritikustomeg.org/film/1122/alazatosan-jelentem-1960/velemenyek/

    VálaszTörlés