Ex - még két kritika

Szerb Antal vígjátékát 1965-ben "ásta elő" Pártos Géza és rendezte meg ősbemutatóját a Madách Kamaraszínházban, kitűnő szereposztásban.

Csűrös Karola és GM az 1. felvonásban

Demeter Imre Film Színház Muzsikában megjelent kritikája után ma korabeli napilapokból idézek.

A Népszabadság beszámolóját P. P. aláírással a május 22-i számban olvashatta a korabeli közönség.

Pártos Géza rendezése korrekt munka: nem tesz hangsúlyossá a vígjátékban olyan mozzanatokat, amelyeket az író sem tett nyomatékosakká, igyekszik a játék törvényei és természete szerint színpadra vinni a darabot. Talán csak azzal maradt adósunk, hogy nem használta ki a darab kínálta lehetőségek arányában a groteszk elemeket. Gábor Miklós nagy kedvvel, a bonyolultabb humor iránti kitűnő érzékkel alakította a királyt. Ajtay Andor alakítása külön figyelmet érdemel: ez a kimagaslóan jelentékeny színészünk Saint Germain szerepének megformálásával ismét bizonyságot tett markáns tehetségéről, nagyszerű játékintelligenciájáról. S talán az ő játékstílusa áll legközelebb Szerb darabjának a stílusához. Nyilván azért is, mert nemcsak Szerb Antal volt Karinthy Frigyes és Rejtő Jenő kortársa, hanem Ajtay is. Kitűnően érti a tréfát Vass Éva: Marcelle szerepében elemében van ez a sokarcú, sokoldalú színésznő.Remek alakítás Körmendi János Medina Sidoniája: valóságos színészi telitalálat. Dicsérettel szólhatunk még Csűrös Karola, Horváth Jenő játékáról és a díszeteket és jelmezeket tervező Köpeczi Bócz István munkájáról.

Körmendi János és GM a 2. felvonásban

A másik beszámolót a Népszava 1965. május 11-i számába Ungvári Tamás írta. Ebbe is olvassunk bele (a kiemelés itt is tőlem):

Sancho király otthagyja országát s elmegy Monte-Carlóba. Itt szélhámosokkal szövetkezik, majd mint ügyetlen szemfényvesztő, kiadja magát önmagának. Szélhámosként eljátssza az ex-királyt, holott valóban az. S ez magyarázat nélkül is filozófia - látszat és valóság játékából.

[...]

Az előadás legnagyobb érdeme a szereposztás. Sancho királyt Gábor Miklós játssza, eleven s mély humorral, elektromos feszültséggel, nagyszerű dikcióval. Ő pontosan érti a darabot - akkor a legkirályibb, amikor exkirály, s akkor "civil", amikor a tábornoki gallér fojtogatja. Tragikus szerepek szériája után "kienged" ebben az alakításban, felszabadultan komédiázik, s egy percre se csúszik át burleszk hangvételbe, ami különben az egész előadást fenyegeti.

Még folytatom a témát!